61. nap SZÜLINAP ja és szénhidrát törölve


2010. szeptember 12. (vasárnap)

A bevezetőmben már említettem, hogy jelen blog írója a diéta végére már nem 27, hanem 28 éves fiatalember lesz. Ezen esemény a mai napon következett be, vagyis ma, szeptember 12-én lettem 28. Az eseményt szűk családom 75%-a (anya, mama, András) jelenlétével is megtisztelte, a betegség miatt igazoltan távol maradt fő (apa) pedig a családi futárszolgálat révén azért megkapta a maga ebéd adagját. Hivatalosan ugyan szánhidrát napunk lett volna ma, de ilyen alkalmakkor mégis muszáj húst feltálalni.

A menü gazdag, változatos és sokszínű volt köszönhetően annak, hogy amilyen kicsi a kedves családom, olyan válogatósan táplálkozik. Ki ezt nem eszi meg, ki azt. Ezért ( és mert Judit jól ismeri mindenki ízlését) többféle étel készült.
Az előétel a család által nagyon kedvelt húsleves volt, amelynek aranyló színe és fenséges íze mindenkit lenyűgözött (volt aki többször is vett). Az ilyen jó húsleves titka a sok belevalóban rejlik, tehát ne sajnáljuk tőle a zöldségeket és a csontos húsokat, mert attól lesz igazán jó íze és szép színe.
Két főétel volt, az egyik a blogban már a 26.napon megismert töltött dagadó volt, a másik pedig egy viszonylag egyszerű rántott karaj.
A rántott húsok esetében is vannak olyan módszerek, amelyekkel elérhetjük, hogy ne a menza koszt jusson a falatozók eszébe. A húst semmiképpen sem fritőzben süssük ki, mert akkor nem lesz olyan jó. Mi jobban szeretjük, ha nincs "agyon klopfolva" a hús, mivel ízesebbek és puhábbak maradnak a szeletek. Mi csak kicsit klopfoljuk és első körben fedő alatt, serpenyőben sütjük, majd pár perc után levesszük a fedőt, hogy azért mégis ropogós legyen az a bunda.

Köretből is kétfajta volt. Mindkettő krumpli alapanyagú, csak az egyik sültkrumpli formában, a másik pedig krumplipüré formában. A krumplipüréről sem szeretnék is hosszabban írogatni, csak annyit tennék hozzá, hogy sokkal lágyabb és ízre is finomabb lesz, ha egy kis vajat adunk hozzá.
Végül pedig meg kell emlékezni a kedvenc tortámról, ami az elrontott piskóták legjobb felhasználási módja is egyben, a puncstortáról. Elkészítése nem különösebben bonyolult, csak arra figyeljünk oda, hogy lehetőség szerint ne sütőrumot használjunk, hanem "igazit" és a tortát borító csokoládé mázhoz is jó minőségű (kb. 60%-os kakaótartalmú) étcsokoládét használjunk.

Puncstorta Makay-módra

Piskóta:

6db tojás
6ek. cukor
6ek. liszt
6ek. víz
1tk. sütőpor
1csipetnyi só

Töltelék:

Kajszilekvár
1 tábla étcsoki
2 ek. kakaópor
1dl rum (ha teszünk mazsolát is bele, akkor 1,5 dl)
1 narancs reszelt héja+a leve
10-12db babapiskóta

Első lépésként begyújtom a sütőt (kb. 180 fok), hogy felmelegedjen, mire a tészta kész. Kikenek margarinnal egy közepes méretű tepsit, majd körbeszórom liszttel (az oldalát is).

A tojásfehérjéket nagy tálba, a sárgákat pohárba teszem. Jól felverem a fehérjéket, hozzáadom a cukrot. Kemény habbá verem.
A tojássárgákat elkeverem a liszttel, vízzel és sütőporral és óvatosan, hogy a hab ne törjön össze, hozzákeverem a tojásfehérjét.
Beleöntöm a tésztát a kikent-szórt tepsibe, kicsit a munkaasztalhoz kocogtatom, hogy a buborékok feljöjjenek, majd betolom a sütőbe, és VISSZAVESZEM a hőfokot kb. 160 fokra! 20-30 perc sütés után érdemes ránézni, általában ekkor már van illata. Villával vagy hústűvel a közepébe szúrok, ha nem marad tészta az eszközön, kész a sütemény.

Kiteszem rácsra hűlni a piskótát. Ha már hideg, akkor három szeletre vágom, úgy, hogy a középső réteg legyen a legvastagabb.

Előveszek egy közepes méretű tálat, a babapiskótát összetördelem benne, beleteszem a kajszilekvárt, a kakaóport, a rumot, a narancshéjat+levet és a rumot, majd szinte egyneművé passzírozom. Ezután a középső piskótát beleszaggatom (ahogy esik alapon), hozzáadom, az apróra vágott étcsokit és összekeverem.
Az alsó piskóta lapot megkenem vékonyan lekvárral és ráhalmozom a tölteléket, majd a felső lapot is megkenem és beborítom vele. Végül hűtőbe rakom és a tetejére teszek egy nehezebb tányért, hogy jól összeérhessen a torta. (Az sem árt, ha egyszer a feje tetejére is állítjuk.) Másnap már csak annyi a dolgunk, hogy leöntsük egy jó kis csoki mázzal.

És akkor, hogy mindenki irigykedjen, íme a lakoma képei:






































KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A JÓKÍVÁNSÁGOKAT ÉS MINDENKINEK PUSZI ÉRTE!

ÉS KÜLÖNÖSEN KÖSZÖNÖM JUDITOMNAK EZT A CSODÁLATOS EBÉDET!!!

De mindezek ellenére holnap folytatódik a 90 napos diéta (mégpedig gyümölcs nappal) és a blog.

Üdv

Attila

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése