Sült báránygerinc

Nem egy szokványos bejegyzés ez, hiszen nem egy mindennapos étel (legalábbis nálunk) és nem egy vidám történet, hogy miért is került szegény bari az asztalra...
Attila édesapja nem rég boldogan újságolta, hogy végre születtek kis bárányok. Az egyik bátor, balga jószág szeretett volna megismerkedni Ari kutyával, aki nevével ellentétben, nem volt túl "ari" a bemutatkozáskor, így az első egyben az utolsó találkozásuk is lett...
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Ari vadászkutya, így csupán kiterítette, nem pedig szétmarcangolta áldozatát. Ennyit a gyilkosság részleteiről, a lényeg, hogy a gerinc nálunk landolt, amit legjobb tudásom, valamint netes és szakácskönyves kutakodásaim alapján el is készítettem.

Sült báránygerinc

1 kg báránygerinc- legalábbis ez ennyit nyomott csonttal együtt
3 szem feketebors
1 kisebb szárított chili
1 ág rozmaring

5 gerezd fokhagyma
4 fej vöröshagyma
vaj
olívaolaj


Egy mozsárban összetörjük a fűszereket és az egyik gerezd fokhagymát, majd megforgatjuk benne a gerincet. Egy serpenyőben felhevítjük a vajat és kérget sütünk neki. Ezután egy tepsibe öntünk egy kevés olívaolajat, hozzáadjuk serpenyőben levő vajat, belekarikázzuk a vöröshagymákat és belehelyezzük a báránygerincet, amit megtűzdelünk fokhagymával. Alufóliával lefedve 180 fokon egy órán át pároljuk, majd további 10 percen át süssük fólia nélkül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése